Ugrás a tartalomhoz

Vojtech Budinský-Krička

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vojtech Budinský-Krička
Született

Rózsahegy[1]
Elhunyt1993. január 5. (89 évesen)[1][2]
Kassa
Állampolgárságacsehszlovák
Foglalkozásarégész
Kitüntetéseihonorary doctorate of the Pavol Jozef Šafárik University in Košice (1993)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Vojtech Budinský-Krička témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vojtech Budinský-Krička v. Budaváry (Rózsahegy, 1903. július 24. – Kassa, 1993. január 5.) szlovák régészprofesszor, a szlovákiai régészet úttörője.

Élete

[szerkesztés]
Emléktáblája Kassán a Régészeti Intézet kihelyezett épületén

Tanulmányait előbb a rózsahegyi piarista főgimnáziumban, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen, valamint Krakkóban a Jagelló Egyetemen végezte. Fiatalon a turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Múzeum, később pedig a Csehszlovák Állami Régészeti Intézet munkatársa. A terepbejárások és ásatások egyik fő szervezője.

1928-1929-ben a znióváraljai gimnázium tanára.[4] 1939. március 1-jétől a Szlovák Nemzeti Múzeum mellett működő Régészeti és Konzervátori Intézet vezetője és 1942-es megalakulásától pedig az önálló Állami Régészeti Intézet első igazgatója[5] egészen 1951-ig. 1940 és 1950 között a Comenius Egyetem prehistorikus régészeti tanszékének professzora.

1951-ben a kommunista diktatúra 8 évi börtönre ítélte. Az enyhülés csak 1954 után következett (Eisner közbenjárására szabadon engedték), amikor a nyitrai Régészeti Intézet munkatársa lett. Későbbiekben mint a kihelyezett kassai kutatóközpont vezetője tevékenykedett (1958-1974), nagyban hozzájárulva Kelet-Szlovákia régészeti kultúráinak megismeréséhez.

Kulcsfontosságúak a Kelet-Szlovákia őskori történetével, valamint a szláv kultúra, legfőképpen a megtelepedés fejlődésének problémakörével foglalkozó munkái, melyek számtalan terepbejárására és szórványgyűjtésére alapultak.

Főbb ásatásai többek között: Eperjes, Karasznyán, Kiscsepcsény, Királyhelmec, Ragyolc, Sárosremete, Szakolca, Turócszentmárton, Zemplén, Zsebes, Zsitvatő és számos csehországi leletmentés. Életműve több mint 300 művet foglal magában, felöleli a szlovákiai régészeti kutatás csaknem minden területét.

Jellemét a szívósság, kitartás, szerénység és természetes kutatói adottsága formálta. Az utána következő generációk hálásak úttörő munkásságáért és őrzik példamutató emlékét.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • 1936 Zpráva o výskume „Homôlky“ v Malom Čepčíne (okr. Turčiansky sv. Martin) r. 1936. Sborník Múzeálnej Slovenskej Spoločnosti XXX, 94-99. (Budaváry néven)
  • 1942 Výtvarný prejav slovanského praveku
  • 1943 Prvé nálezy staroslovenských radových pohrebíšť hradištných na strednom Slovensku. SSNM 1942—43, 13—63.
  • 1947 Slovensko v mladšej dobe kamennej
  • 1949 Ďalšie výskumy v oblasti pravekých mohýl na východe Slovenska (Časopis Muzeálnej slovenskej spoločnosti XL)
  • 1952 Nové nálezy v Topoľčanoch (Archeologické rozhledy IV)
  • 1956 Pohrebisko z neskorej doby avarskej v Žitavskej Tôni na Slovensku. Slovenská archeológia
  • 1959 Slovanské mohyly v Skalici – Slawische Hügelgräber in Skalica
  • 1959 Výskum na sídlisku s bukovohorskou kultúrou vo Šváboch, okr. Prešov (Arch. Roz. XI)
  • 1961 Východoslovenská nížina v praveku (Arch. Roz. XIII)
  • 1961 Miedzy Wyhorlatem a pasmem Tokajsko-preszowskim (Acta Arch. Carp. III)
  • 1963 Žiarové hroby z doby medenej v Malých Zalužiciach-Lažňanoch (Arch. Roz. XV)
  • 1964 Pohrebisko z neskorej doby kamennej v Malých Zalužiciach-Lažňanoch (Štud. Zvesti 13)
  • 1965 Gräberfeld der späten schnurkeramischen Kultur in Veselé (Slov. Arch. XIII-1)
  • 1967 Východoslovenské mohyly (Slov. Arch. XV-2)
  • 1973 Das altmagyarisches Fürstengrab von Zemplín (Fettich Nándor tsz.)
  • 1990 A late 1st century B. C. - 2nd century A. D. cemetery at Zemplín. Slovenská archeológia 38/2, 245-344 (tsz. Mária Lamiová-Schmiedlová)
  • 1991 Šebastovce – Gräberfeld aus der Zeit des awarischen Reiches (Anton Točík tsz.)

Források

[szerkesztés]
  • 1993 Slovenská Archeológia XLI–1.
  • 1993 Zbor. SNM Archeológia 3, 111-112.
  • Dušan Čaplovič 1999: Život a dielo Vojtecha Budinského-Kričku, nestora slovenskej archeológie. In: Klára Kuzmová (zost.): Vojtech Budinský-Krička a najstaršie dejiny Liptova. Nitra, 9-38.
  • 2013 Informátor SAS XXIV/1-2, 51-58.
  • 2014 Informátor SAS XXV/2, 33-35.
  • Martin Neumann 2019: Rok 1939 v slovenskej archeológii. Musaica Archaeologica 2, 7-26.
  • 2020 Dejiny archeológie. Archeológia v Československu v rokoch 1918–1948

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  2. ↑ BnF-források (francia nyelven)
  3. ↑ Doctor Honoris Causa (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. október 19.)
  4. ↑ obecklastor.sk
  5. ↑ Propaganda karikatúrán is szerepelt
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vojtech_Budinský-Krička&oldid=26682424”